Kína nyüzsgő olvasztótégelyei a századfordulón

 

Lépjünk egyet hátra a kalandor Gönnert és barátai történetétől, és vessünk egy pillantást a 19-20. századfordulóján Kelet-Ázsia és benne Kína partvidékeit behálózó ún. egyezményes (vagy szerződéses) kikötővárosok világára!

Ami a 20. század második felétől a nemzetközi repülőtér lett, az volt tengeri kikötő a megelőző időszakban: kulcsfontosságú átjárópont országok, kultúrák és kontinensek között. A szó szoros értelmében bárki előfordulhatott ezekben az olvasztótégelyekben, bárki, aki munka, szerencse, betevő falat, kaland vagy törvény elöli menedék után kutatva vetődött utcáira, dokkjaira. Nem csoda hát, ha ez a fajta, sokszínű népesség formálta a kor egyik legnehezebben kezelhető, lázadozó, világpolgár rétegét, és ennélfogva a „hátország” kulturális, vallási és nemzeti eszméinek felforgatóit. Így volt ez Bostontól Kronstadt-ig, és Marseille-től Sanghajig és Fiumétól Tiencsinig, szerte a globalizálódó világban.

Harcoló Brit és Amerikai fregattok (Forrás: Indulgy)

No de mi van Kínával? Ahogy a nyugatiak expedícióinak a vezetését lassanként kizárólag a britek (és másfél lépéssel mögöttük a franciák) vették át Kelet-Ázsiában, úgy szaporodott az angol-skót zászlók házasságából született Union Jack lobogók száma szerte az Indiai- és a Csendes-óceán partjain. India és a maláj szorosok után Kína, Japán és Korea került terítékre.

 

Az I. Ópiumháborút követően (1842) az öt kikötőváros (Sanghaj, Kanton, Ningpo, Fucsou, Amoy vagyis Hsziamen) megnyitása mellett, Hongkong kietlen sziklás szigete is a Őfelsége koronájára szállt. Ezt követően sorra hasított le az emelkedő Brit Birodalom és a nyomában nyesegető többi európai ország kisebb-nagyobb szeleteket a Mennyei Birodalomból, amely a 20. század elejére már teljesen elvesztette korábbi, az egész Keletet beragyogó fényét és tekintélyét. Mi sem mutatta jobban a drámai változást, mint az egykori kvázi-vazallus Japán győzelme a nagytestvéren 1895-ben.

Japánok 38 kínai katonát fejeznek le a többiek elrettentéséül (Forrás: VC)

Kanton (Guangzhou 广州) , Sanghaj, Csingtao (Qingdao 青岛) mellett Tiencsin városa lettek sok más között az egyre többet követelő „nyugati barbárok” legfontosabb telepei, sokukban az ún. koncessziók, azaz engedmények révén bérelt területeken. Míg pl. Sanghajban két zóna alakult ki az őslakos kínaiak negyede mellett: az ún. International Settlement (az angolok és az amerikaiak vezetésével) illetve a Francia Koncesszió, addig a jóval északabbra fekvő Tiencsin városában „fénykorában” összesen 9 (!) ország (köztük az Osztrák-Magyar Monarchia is) foglalt magának zónát.


Tiencsin koncessziói (kékesszürke: osztrák-magyar, alatta zöld: olasz, barna: orosz, sötétkék jobbra lent: belga, folyó túlpartján fent kék: japán, lila: francia, sötétszürke: brit, bordó: német, Forrás: WIKI)

Ezek a városok nemcsak a kelet és nyugat nagyszerű kulturális keveredésének és a civilizációk ismerkedésének adta terepet, hanem mindazoknak, akik ezeknek a hullámoknak a hátán megfordultak oda-vissza, kontinensek között vándorolva sokszor. Jezsuita misszionáriusok, skót kereskedők, német tanácsadók, ilyen-olyan kalandorok, Japánban tanult forradalmárok, kelet-európai zsidó vagy cári orosz menekültek és még ki tudja hány és miféle ember színezte a kikötővárosokról alkotott képet! Szervezetbűnözés, prostitúció, forradalmi szervezkedések, kozmopolita ragyogás és a metropoliszok csillogó fényreklámjai ijesztgették és vonzották a szárazföldi belső területekről érkező kínaiakat, csakúgy mint a tengerentúlról partot érő külföldieket.

  

Nemcsoda hát, ha az újpesti bőrműves id. Gönnert József fia, Fiuméban és Máltában megkezdett kalandos csavargásai Dél-Afrika, Latin-Amerika és még ki tudja hány világrész után, ide, a Peking kapujában fekvő Mennyei átjáróba, azaz Tiencsinbe vezettek. Itt találta alkalmasnak véghez vinni nagyszabású felforgató tervét, amely az Osztrák-Magyar konzulátus elfoglalása után a köztársaság kikiáltását célozta meg, sok ezer kilométerre az anyaországtól, a Távol-Keleten.

(a konspiráció következő epizódja hamarosan itt olvasható)

A bejegyzés trackback címe:

https://mennyeiatjaro.blog.hu/api/trackback/id/tr118685002

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása