Komor Izidor volt annak a sanghaji zsidó közösséget mentő Komor Pálnak az apja, aki Hudec László sztárépítész mellett talán a leghosszabb ideig tartózkodott a 20. század-eleji Sanghajban. Izidor, a hongkongi régiségkereskedő cégből levált jokohamai „Kuhn and Komor” vállalkozás társalapítója 1896-ban érkezett a rohamosan fejlődő kelet-kínai kikötővárosba. Ahogyan a sanghaji üzleti vállalkozását vezette, Komor tanúja volt a nem is olyan régen kis európai kereskedelmi lerakat, „Kelet Párizsává” (nem, most nem Bukarest) válásának. 1919-ben, mint ellenséges állam polgára (ilyenek voltak az első világháború alatt és azt követően a német ill. osztrák-magyar alattvalók) kényszerült elhagyni várost családjával, és Hamburgban telepedett le, ahová a britek „repatriáló” hajói szállították. Fia, Pál egy év múlva már visszatért Sanghajba, de az édesapa csak felesége halála után, 1933-ban követte az addigra már főkonzulnak kinevezett fiát a Távol-Keletre. Ezekben az években készített interjút az öreg Komor Izidorral a Kína-szerte befolyásos North-China Herald, aki a „régi Sanghajról” mesélt az olvasóknak 1935-ben.

 Komor Pál (jobb szélen) családja, bal szélen Pál édesapja, Komor Izidor (Sanghaj) 

Az „ördögvonat”

„Sanghaj csak egy kis falu volt” idézte fel az 1890-es éveket id. Komor. Az utcák keskenyek voltak és nagyban elütöttek a '30-as évekbeli látványtól, minthogy csak nagyon kevés európai nő volt a városban, „a kínai lányok meg alig-alig jártak ki az utcákra”. A villamos akkortájt indult útjára, hogy évtizedekig meghatározza a modern metropolisz utcaképét. A kínaiak eleinte nem mertek felülni rá, „<ördögvonatnak> hívták és messze elkerülték. Végül a közlekedési társaság felajánlott két vagy három <ingyen napot>, amikor bárki fizetség nélkül utazgathatott – így rögtön elfelejtette mindegyikük a babonáit!”

A város első autója egy magyaré volt

„Emlékszem Sanghaj első automobiljára. 1901-ben érkezett meg és egy Leinz nevű magyaré volt. Hatalmas látványosság volt, imádták a kínaiak!” 

 Leinz Lajos - az első automobil tulajdonosa Sanghajban - járművén (1901) 

Cigányzenekar a Távol-Keleten

Egy alkalommal „igazi” cigányzenekart hozott Komor a városba, „játszott az Astor Houseban és rendkívül népszerűek voltak. Sajnálatos módon a cigányok belekeveredtek az ivászatba és a kártyázásba: Sanghaj tárva-nyitva állt mindenki számára és mindent szabadott! Egyik a másik után halt meg. Azt hiszem mindössze hatuk tért csak vissza Magyarországra.” (Komor Úr nem számol be bővebben a cigányzenészek lezülléséről, ezért csak találgathatunk mi történet velük a „bűnös városban”...)

Forrás: Memories of Old Shanghai: Mr. I. Komor Tells of Growth Since 1896: Stories of Early Theatrical Shows. (The North - China Herald and Supreme Court & Counsular Gazette, May 1, 1935)

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.